Összefoglaló

Az ökolábnyom egy hektárban kifejezett területnagyság, amely azt mutatja, hogy mennyi földre (termékeny földterületre) és vízre (vízi ökoszisztémára) van szüksége egy adott népességnek (az emberiségnek, egy kontinensnek, egy országnak, egy városnak, egy embernek) ahhoz, hogy az biztosítsa számára a szükséges erőforrásokat (anyag- és energia-forrásokat), és „feldolgozza” a keletkezett hulladékot.

Az ökolábnyom mérete lapvetően három tényezőtől függ: Népesség – Fogyasztás – Technológia

Vagyis attól, hogy hányan vagyunk, mennyit fogyasztunk, és hogyan állítjuk elő javainkat. Kulcsfontosságú területek a lakás, az étkezés, a közlekedés és utazás, a vásárlási szokások, a hulladékkezelés módja.

Igen nagy különbségek vannak országok (és azokon belül a népesség bizonyos csoportjai) között az ökolábnyom nagysága között. A „fejlett világ” országainak lábnyoma (néhány kivétellel) nagyobb, mint az adott országok ökológiai kapacitása (vagyis a határaikon belül lévő erőforrások összessége).

Az emberiség – ideszámítva a mélyszegénységben élőket és a legmagasabb szinten fogyasztó milliárdosokat is – összesített ökológiai lábnyoma nagyobb, mint a Föld ökológiai kapacitása.

A környezetterhelés mértékét más módon, de nagyon szemléletesen fejezi ki az „ökológiai év”, amely megadja, hogy egy adott népesség mennyi idő alatt éli föl az egy év alatt keletkező (és regenerálódó) ökológiai forrásokat.

2010-ben az egész Földre vonatkoztatva augusztus 17.-én ért véget az ökológiai év.

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.